A l jrmdjai:
Lps:
A leglassabb jrmd. Ngy patadobbans hallatszik. Lass, s ringat.
gets:
Az gets, ring jrmd, kt patadobbanssal s lebeg rsszel, egyszerre az tls lbak mozdulnak: jobb els - bal hts, bal els - jobb hts.
Vgta:
A l leggyorsabb jrmdja. Hrom patadobbans hallatszik. Ha krben vgtzunk, akkor a bels els lbnak kell utoljra talajt rnie. A l keresztbe vgtzik, ha az elejvel mondjuk bal kzre, a htuljval jobb kzre vgtzik.
Nyjtott vgta (galopp):
Ennl a jrmdnl a l ugyangy vgtzik, csak hosszabbakat lp, s jobban elretolja magt a hts lbaival, gyorsabb mint a vgta. Terepen elnys jrmd.
Hempergs:
lskdk elriasztsa. Sajnos gyakran legelre kiengedskor, az pols vgezte utn csinlja ezt, tnkretve a munknkat:)
gaskods:
A l a hts kt lbra llva "nyjtzik" egyet. Az okt nem tudni, taln az erejt, dominancijt prblja kimutatni.
Bakols:
A l felemeli a fenekt, s nagyot rg a levegbe. Ez lehet a msik l miatt, vagy az rme kifejezse cljbl. Esetleg, ha megijed valamitl, akkor gy prbl vdekezni. Kilni clszer, de nem mindig jn be, teht gyakran lehet leesni, mikzben bakol egy l. Kilni gy tudod: Mikzben bakol, htradlsz, s a szrat erteljesebben fogod.
|