Elfordul lsznek:
Fekete (1): A l fedszre, srnye s farka is fekete. Semilyen ms szrszn nem megengedett, kivve a fehr jegyeket.
|
|
 |
Sttpej (2): A fedszrt fekete s barna szrszlak keverke alkotja, ami sszessgben sttbarna sznt ad. A srny, a fark s a lbvgek szrzete tlnyomrszt fekete.
|
|
Pej (3): A fedszr szne a mahagni s a vilgosbarna kztt vltozik, a srny, a farok s a lbak vge fekete. A vilgospej lovak gykn, hasaljn a szrzet csaknem karamellszn. A sttpej l orra gyakran vilgosabb.
|
|
 |
Srga (4): rnyalatai a sttbarntl (mjsrga) az aranysrgig terjednek. A srny, a farok s a lbak uyanolyan sznek vagy egy rnyalattal sttebbek, mint a fedszr, fekete szlak sehol nem tallhatk. A palomink fedszre aranysrga, srnyk s farkuk pedig szalmasrga, de kvnatos a minl fehrebb szn.
|
|
Deres (5): A fenti sznek brmelyike, fehr szn szrzettel keveredve. A srga s a fehr szrszlak keverkt vrcsederesnek, a pej s a fehr keverkt pejderesnek, a fekete s a fehr keverkt pedig vasderesnek nevezzk.
|
|
 |
Fak (6): A fak szn a pej egy vltozata, amelyet fekets almzottsg s a gerinclen vgigfut fekete csk (az n. szjalt ht) jellemez. A fak l fedszrnek szne srgsbarna vagy egrszrke.
|
|
Szrke (7): A lovak szre idsebb korukra fokozatosan kivilgosodik, csaknem fehr vagy srgsfehr lesz. Az almzott szrke sznt fehr s stt alapszn szrzet alkotja.
|
|
 |
Srgsfehr vagy albn (8): Rzsaszn vagy pigment nlkli brn fehr vagy krmszn a szrzet, melyhez rzsaszn vagy vilgoskk szemszn trsul (cskaszem).
|
Tarka (9): A pintnak is nevezett lovak testn az alapsznt szablytalan fehr foltok tarktjk. A fekete-tarka vltozaton jkora fekete s fehr foltok vannak, a srga-tarkn a fehr mellett a feketn kvl brmilyen
szn elfordulhat, a foltos lovakon pedig (pldul az appaloosa) klnbz sznek s mretek a foltok. A mintzat tpusa szerint lehet takarmints, mrvnymints, prductarka, hpehelyfoltos s fagymints.
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
